udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
1
találat
lapozás: 1-1
Névmutató:
Pósa Zsolt
2005. augusztus 16.
Érdekes volt tapasztalni azt a fordulatot, ami az EMI (Erdélyi Magyar Fiatalok)-táborozók hangulatában következett be vasárnap az ökumenikus istentisztelet után – mondták a szervezők. (Ősz Előd református tiszteletes és Böjte Csaba Ferenc-rendi szerzetes hirdetett igét, illetve tartott szentbeszédet.) Pósa Zsolt (Délvidékről) értékelte a gazdag, színes, színvonalas rendezvényeket. Sós Sándor, az EMI elnöke kifejtette, vasárnap este már túllépte az ezret a résztvevők száma. Az előadók, köztük a műsorlapon nem szereplő Szilágyi Zsolt, az EMNT alelnöke és Radics Géza amerikai történész, illetve a beszélgetésekbe bekapcsolódók színvonalas hozzáállása több volt mint biztató a jövő augusztusi – szintén Gyergyószentmiklósra tervezett – II. EMI- táborozásra, jelezte. Megjegyezte, hogy a hatalom képviselői, akik túlbuzgón próbáltak félelmet kelteni, megértették: az EMI-táborban nem provokációra készülők csapatai edzenek. Pozitív értelmű nemzettudat, a tenni akarás, a jó dolgok előnyben részesítésének az óhaja hozta össze a tábor lakóit, köztük Toró Tibor és dr. Garda Dezső képviselőket. Bagoly Zsolt alelnök is elégedett volt. /Bajna György: Elégedett szervezők, hálás résztvevők. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 16./ A nemzetben, a nemzeti értékek, hagyományok ápolásában gondolkodó magyar fiatalok négynapos találkozóhelye volt a Gyergyószentmiklós melletti kemping, itt rendezte meg első nyári táborát az Erdélyi Magyar Ifjak és az Egyesült Magyar Ifjúság. Több mint ezer látogatót fogadott I. EMI-tábor. A román rendőrség, a csendőrség és a titkosszolgálat (SRI) emberei gyakorlatilag állandó megfigyelés és zaklatás alatt tartották a tábort: a fiatalokat többször is igazoltatták, a titkosszolgálat megbízottjai több előadásról videofelvételt készítettek. A rendőrök több ízben megfenyegették a szervezőket, hogy ha a magyar zászlók nem tűnnek el a tábor területéről, tízmillió lejes büntetést rónak ki rájuk. A nemzettörténet főbb állomásairól szóló előadások, viták a trianoni trauma utáni magyar történelem taglalásában csúcsosodtak ki. Az erdélyi, illetve a kárpát-medencei magyarság önrendelkezési törekvéseinek a lehetőségeiről is szóltak előadások. Nagy érdeklődést váltott ki Raffay Ernő, Vekov Károly és Sántha Attila előadása Wass Albertről. Magyarországon a balliberális irodalomszemlélet, a hivatalos magyar irodalomkritika továbbra is száműzi a jeles erdélyi magyar írót a magyar irodalomkönyvekből. Koltay Gábor filmrendező a Trianon-film erdélyi vetítésének történetét ismertette. Mint mondta, nemzeti tudattal rendelkező népek számára nehezen érthető vagy éppenséggel érthetetlen a hivatalos magyar magatartás a magyar nemzet történelméről szóló műalkotások, filmek iránt. Úgy látja, teljességgel hiányzik az a nemzeti, magyar háttér, amely az ilyen alkotást megóvhatná a környező utódállamoktól már sokszor megtapasztalt, hisztériás kirohanások ellen. Toró T. Tibor, Szilágyi Zsolt, Sántha Imre, Gazda Zoltán, Borbély Zsolt Attila előadásai bemutatták az erdélyi magyarság autonómiatörekvéseinek fontos stációit, amelyeket az RMDSZ rendre feladott. Borbély Zsolt Attila kifejtette: a romániai magyarság számára az volna a legjobb, ha az RMDSZ négy évre kibukna a törvényhozásból, hogy helyébe új alapokon nyugvó érdekvédelmet lehessen tető alá hozni. Szilágyi Zsolt fölvetette, el kéne dönteni, hogy az erdélyi magyaroknak mi a fontosabb: az, hogy a székelyudvarhelyi szenátor /Verestóy Attila/ rendezze a faexportját érdekvédelem címén a román kormánnyal, vagy az, hogy autonómiát kérjenek. Ennyire elkötelezett sajtóorgánumokra ugyanis aligha van igény Erdélyben. /Makkay József: I. EMI-tábor Gyergyószentmiklóson. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 16./
lapozás: 1-1